Városligeti Élménypark
Annyira bejött a Városliget, hogy hamar visszatértünk, ám ezúttal Kacatnak kedveztünk, elmentünk a Pántlika mellett és egyenesen a kutyás élménypark felé vettük az irányt. Még sosem voltunk itt azelőtt, kutya hiányában bevallom nem is nagyon vettem szemügyre, pedig igencsak figyelemre méltó.
Hatalmas, tiszta terület, a kutyusok minden igényét kielégítve. Nagy szerencse, hogy a közelben lakunk és csupán át kell sétálnunk, de igazság szerint olyan jó élmény volt, hogy ide akár még a tömegközlekedést is bevállalnám.
Mindenki póráz nélkül, megannyi fajta, színű és méretű kutyus rohangászik a gazdik között boldogan, akik vagy olvasnak, vagy beszélgetnek, vagy csak mosolyogva nézik, ahogy futkorászik az eb.
Kacat eleinte kicsit meg volt szeppenve, ugyanis a többi kutyus azonnal körbevette, hiszen ő volt az "új fiú", köztük egy igencsak méretes (ám rendkívül jámbor) cane corso is. Én nem vagyok szívbajos, levettem a pórázról, hagytam, had menjen, fedezze föl a terepet és szerencsére nem is kellett sokat várni, amíg feloldódik, hamar megtalálta a társát, egy méretben (MÉG) hozzá passzoló husky kislány kölyök személyében. Lunával azonnal meg volt az összhang, hatalmasat játszottak, mi meg addig Gergővel a gazdikkal barátkoztunk össze, olyannyira, hogy egyszercsak arra lettünk figyelmesek, hogy sötét van és körülöttünk eltűntek az emberek és az ebek is, este tízig beszélgettünk.
Na de Kacat kedvence (Lunán kívül) egyértelműen a kis csobogó, itató és játszó terület volt. Elképesztő édes volt, ahogy szórakozott a vízzel, így nem is állítottam le, aminek az lett a vége, hogy így nézett ki egy fél óra múlva:
De tényleg hatalmas élmény volt neki, kipróbált egy-két akadály játékot is és akkorát játszott órákig megállás nélkül, hogy soha ilyen nagy alvás nem volt itthon, mint aznap este. Tuti biztos, hogy állandó látogatói leszünk a parknak! Ha Ti is jártok arrafelé, ne felejtsetek el szólni, csaphatunk majd egy randit a parkban ha Ti is kutyások vagytok, Kacat biztos nagyon örülne :))
