Törött tulipánok

Mörk Leonóra: Törött tulipánok 

Borító: Különleges, sejtelmes és gyönyörű! Pont, mint a könyv belseje! Nagyon tetszik, az én stílusomhoz kifejezetten passzol. 

Történet: Egy több síkon játszódó kosztümös szerelmi történet, ami néhol izgalmas, néhol szomorú, néhol vicces, néhol dühítő. 

Karakterek: A főszereplő Leentje szimpatikus, a naivan és lehetetlenül romantikus személyisége ellenére is. John kifejezetten jó karakter szerintem, Christian viszont hihetetlenül bosszantó. 

Vélemény: A regény fejezetei színekre vannak lebontva, ami nekem hatalmasat dobott a könyvön, akármilyen pici dologról legyen is szó. Nem láttam még ilyen különleges megoldást, illetve én amúgy is szeretem, ha a fejezetek nem a hagyományos módon vannak kiírva, hanem valahogy máshogy, például: "Egy" . A madarak állandó jelenléte is egy különleges stílust és atmoszférát kölcsönzött a könyvnek szerintem, nagyon tetszett, hogy újra és újra megjelennek a madarak a történetben, mint egy szobában a szépen kiválasztott dekorációk. 

A könyvön átívelő rejtély, hogy vajon hova tűnt Leentje bátyja és milyen titkokat őriz Dorothea, a ház titokzatos özvegye, elég izgalmas volt számomra. Nagy kár, hogy amikor mindezekre fény derült, főhősnőnk nem kezdett ezekkel semmit, csak megvonta a vállát, és szinte nem is vett róluk tudomást. Ezt nem igazán értem, hiszen ez volt a történet mozgató rugója. 

Szintén bosszantó, hogy Leentje és John kapcsolata kifejezetten szexi és romantikus lehetett volna, ám a szerző valamiért ezzel sem élt. Számomra idegesítő volt, hogy egészen a könyv végégig Leentje csakis Christiaanra tud gondolni, akiről alig tudunk meg valamit, amit mégis megtudunk az mind unalmas, gőgös és bosszantó. Tudom, hogy lehet ilyet írni egy valós személyről?? (Egyébként az utószóban szolgáló magyarázat azért némit enyhített a Christiaan iránt érzett érzéseimen) De sajnos én ezt éreztem. 

A könyv végén duplán hiányérzetem volt, egyrészt Leentje és John ki nem bontakozó kapcsolatát illetően, ami kifejezetten jó lehetett volna, másrészt meg Jan és Dorothea megoldatlan konfliktusa miatt, ugyanis az ő történetük számomra sokkal izgalmasabb volt. Kár, hogy nem kaptak megoldást. Róluk például szívesen olvasnék egy "spin-offot".