Piknik Provence-ban

Szegény könyv már több, mint két éve állt a polcomon, mire végre kiolvastam. Ennek több oka is van. A regény valójában egy gasztro memoár, az írónő életéről szól, receptekkel tűzdelve. Aki ismer, az tudja, hogy a főzés-sütés is olyan közel áll hozzám, mint az olvasás, így ez egy tökéletes ajándék volt nekem, még anno Húsvétra, amikor kaptam. Sőt, annyira fellelkesültem a dolgon, hogy elhatároztam, hogy ezt a könyvet amolyan Julie&Julia módon fogom elolvasni, vagyis minden fejezet elolvasása után elkészítem az adott receptet. Itt egyből több problémába is ütköztem.

Az egyik, hogy egy fejezeten belül három recept is van, így már sajnos alapból nagyon lassan haladnék az olvasással. Ennek ellenére én mégis megpróbáltam, mert amit egyszer a fejembe veszek, azzal kapcsolatban igen sokáig kiszokott tartani a motivációm. Viszont a nagyobb (és végső) probléma az alapanyagok beszerzése volt. Ez ugyanis nem egy otthoni kosztos receptkönyv, aminek a hozzávalóit beszerezheted, miközben dudolászva elindulsz a Tesco, vagy az Aldi felé. Ez egy ténylegesen Provence-i piknik, ami telis tele van ínycsiklandozó, különleges, nehezen beszerezhető alapanyagokkal, amikre nagy valószínűséggel a piacon, bio boltokban, termelőknél, vagy az interneten bukkanhatsz rájuk.

Az ajánlóban egyébként a "csokitól maszatos" jelzővel kecsegtettek, amitől arra számítottam, hogy édesebbnél édesebb desszertreceptek birtokában lehetek majd, ami nekem külön öröm, hiszen imádok süteményeket gyártani. Ehhez képest én ezt inkább kijavítanám az 'olívaolajban tocsogó' kifejezésre, a lehető legjobb értelemben! És bár végül feladtam, hogy Juliehoz méltóan én is sorra elkészítsem a recepteket és blogot vezessek belőle, azért mégiscsak kinéztem magamnak többet is, amiből egyet rögtön el is fogok készíteni a minden évben tartandó Halloween bulimra. Na jó, ne faggassatok, elmondom: Sütőtökös sajttorta.

Ui.: Aki szereti a halas ételeket, azoknak különösen ajánlom a könyvet!