Nyár a Comói-tónál

Erica James: Nyár a Comói-tónál. 

Borító: Üdítő, hívogató, romantikus látvány, teljes összhangban a könyv tartalmával. 

Történet: Egy három szálon futó romantikus történet egy fiatal, szerelemben szerencsétlen lányról, egy üzletember fiatalemberről és egy különleges idős hölgyről, és az ő barátságukról. Floriana, Adam és Esme mind-mind más háttérrel rendelkeznek, ám nagyon jól összepasszolnak, ezért olyan gördülékeny, izgalmas a könyv. 

Karakterek: Floriana, Adam és Esme is egyformán szimpatikusak, Floriana egy-egy megjegyzése és gondolata néha kifejezetten szórakoztató volt, ám egy-két szituációban viszont nem értettem egyet vele. Esmének már az elejétől fogva nagyon örültem, ritkán játsszanak főszerepet a könyvekben nyolcvanéves asszonyok, talán az ő történetszála érdekelt a leginkább. Néha azonban túl mesterkéltnek éreztem a beszédstílusát, megjegyzéseit, ám ez inkább a könyv elején volt jellemző. Adam az elejétől a végéig változatlanul szimpatikus volt, de olyan nyugodt módon, nem volt tehát kiemelkedő, de egyszer sem idegesített. Aki viszont nagyon tetszett, az Marco volt. Talán a könyv végén, az idős Marco még sokkal jobban is, mint a fiatal, őt láttam magam előtt talán a legtisztábban, ami azért érdekes, mert nem szerepelt túl sokat. Ebből látszik mennyire el lett találva a karaktere. 

Vélemény: 

Ez a könyv olyan, mint egy pohár jéghideg epres limonádé a nagy nyári melegben. Mág annak ellenére is, hogy a könyv egy nagy része télen, - sőt, karácsonykor!- játszódik. Azonban a történet több szálon fut, így a télies részek ellenére is összességében egy meleg, nyárias hangulat árad a könyvből, olvasás közben érezni a simogató szellőt, a hideg koktélokat, az eper édes illatát. 

Egyébként én is karácsonykor kaptam a könyvet, de mindenképpen nyáron szerettem volna elolvasni, és úgy gondolom jól tettem, hogy vártam vele. Aki látta a Levelek Júliának c. filmet és tetszett neki, annak ez kötelező olvasmány, nagyon hasonló ugyanis a két történet, mégis más. Különösen üdítő, hogy három teljesen különböző karakter szálán fut a regény, ettől különösen izgalmas és pergő a sztori, tényleg egy finom, édes, hideg limonádéhoz tudom hasonlítani, ami elképesztően jól esik, miközben napozik az ember. Ami pedig biztos, hogy tuti elfogok látogatni a Comói tóhoz még az életben!