Feketeözvegy

Mary Jo Putney - Feketeözvegy
Borító: Nem szeretem az élő emberalakos borítékot. Ennek ellenére láttam már sok ennél sokkal rosszabbat is, a régies stílusa miatt nem rossz, de nem is a legszebb.
Szereplők: Szerethető karakter a két főszereplő, Daniel és Jessie is, ám egyikük sem fogott meg olyan nagyon. A többi mellékszereplő is történethez illő, hiteles, ám egyikük sem kiemelkedő.
Történet: Jessie, a fiatal, gyönyörű özvegy anyuka férjet keres, hogy megmentse egy dühös ex-szerető elől a lányát. Így találkozik a szinte már túlontúl tökéletes, akár Mr. Darcynak is beillő Daniellel, aki meg épp feleséget keres. Egymás, illetve leginkább Jessie múltja azonban megnehezíti az egymásra találást, ezeket a nehézségeket követhetjük a történetben.
Vélemény: Az írónővel először évekkel ezelőtt "találkoztam", mikor a nagymamámtól megkaptam a Selyemfátyol című könyvét. A név akkor még nem mondott semmit, a borító abszolút nem keltette fel az érdeklődésemet, őszintén nem sok reményt fűztem hozzá, aztán végül az egyik kedvencem lett a Selyemfátyol.
Azóta a mamámtól rendszeresen kapok Mary Jo Putney könyveket, nagyon megszerettem az írónőt.
A történet egy, a 18. századi Angliában játszódó romantikus regény. Van benne azonban egy kis krimi, egy kis erotikai is, abszolút gördülékeny, élvezhető olvasmány.
Felnőtt-irodalom ugyan, tehát a főszereplők idősebbek, a történések is érettebbek, ám ez ne tántorítson el senkit. A regénynek amolyan Bridgerton-Büszkeség és Balítélet - Downton Abbey hangulata van, ami miatt különösen ajánlom a kosztümös produkciók és a régi idők szerelmeseinek.