Balatoni kutyabuli

Szerencsére a szeparációs szorongással nekünk nem gyűlt meg soha a bajunk, Kacatot egészen kicsi korában már hozzászoktattuk ahhoz, hogy néha nélkülünk is kell lennie, rövidebb, vagy épp hosszabb ideig. Eddig azonban mindig egy barátnőméknél nyaralt, ha úgy döntöttünk, hogy nem visszük valahova magunkkal, ugyanis a család nagy spánielrajongó, jelenlegi spánielük Málna, akivel Kacat szuperül el van. A februári síelésünk alkalmával azonban most először nem tudták elvállalni Kacatot, ami így utólag nézve szerintem nagyon jól jött ki. 

Pesten már rengeteg panziót megnéztem, sok véleményt olvastam, de egyet sem találtam, ahova nyugodt szívvel betudtam volna Őt adni. A legtöbb panzió ugyanis Pesten inkább az "eleganciára" hajt, színes, vadiúj boxokkal és pici, lezárt szoba részekkel kecsegtet sok galéria, ahol minden kutyusnak megvan a maga kis elkerített része. Én azonban pont nem ilyet kerestem, és sok kutyás ismerőstől ugyanezt hallottam vissza, hogy egy olyan gazdi, akinek kanapé kutyája van, vagy legalábbis szerves része a kutyus az esti TV nézéseknek, nem szívesen adja be olyan panzióba a kedvencét, ahol nem kapja vissza ugyanezt az otthonias hangulatot.

A Feliciána által vezetett Siófoki kutyanapközire családi ajánlás útján bukkantunk rá, Gergő szüleinek az örökbefogadott kutyusa ugyanis, Morgan, már két alkalommal is nyaralt náluk. Ahogy az nálam lenni szokott, első dolgom volt, hogy felkerestem a social media felületeken. A képek, leírások alapján még inkább megtetszett, engem már az igényes profillal, szép képekkel is nagyon meg lehet fogni, ez igaz, de hogy nemcsak napközi, panzió, egyben, de még kutyasuli is és Felisz magánórákat is vállal, az már teljes aduásznak számított nálam, Pesten pont egy ilyen személyt próbáltam már felkutatni hetek óta, aki több területen is tud nekünk segíteni Kacattal. 

Kacat 3 éjszakát töltött Felisszel és a többi kutyussal, előtte elmentünk hozzájuk egy ismerkedő találkozásra, ami nálam ismét egy hatalmas plusz pont volt, nagyon sok panzió nem kér előre találkozást, pedig én még laikusként is szükségesnek tartom. Ahogy beléptünk, teljesen megnyugodtam. Egy igazi otthon fogadott minket, de emellett tágas terek, szuper kert, rengeteg potenciális pajtás. Ha valaki valódi családtagnak tartja a kutyusát, akkor érti, hogy miért annyira fontos, hogy olyan helyen hagyja kedvencét, ami ismerős, ahol ugyanazokat az igényeket kapja meg, mint a megszokott rutinjában, csak még sokkal több játékkal és izgalommal megspékelve. 

Igazi aggódós gazdi vagyok, Kacat abszolút előhozta anyai ösztöneimet, így már előre is elnézést kértem Felisztől, hogy idegesítően érdeklődő leszek azzal kapcsolatban, hogy hogy telnek a napjaik, amíg mi síelünk. Ám mint kiderült, abszolút nem volt okom aggodalomra, Minden reggel, este kaptam a helyzetjelentő üzeneteket, napközben meg a képeket és videókat, hogy hogy telik az uraság napja náluk. Hab a tortán, hogy Felisz rendkívül segítőkész, rávilágított dolgokra, amiken bizony dolgoznunk kell Kacattal, 

Egy szó, mint száz: Nagyon ajánljuk a Kutyanapközi Siófokot, akár napközire, akár panzióra, akár ha sulin, vagy magánórákon gondolkozol, vagy csak egy konzultációra lenne szükséged egy szakemberrel. 

Irány a napközi instája: https://www.instagram.com/kutyanapkozi.siofok/

És facebook oldala: https://www.facebook.com/search/top?q=kutyanapk%C3%B6zi%20si%C3%B3fok